Menjünk kirándulni! - Nemzeti Parkok

Mikor végre eljön a tavasz és már langyos az idő, mindenki kikívánkozik a természetbe. Az alábbi bejegyzés abban segít, hogy mégis merre induljunk. Csokorba szedtük a Nemzeti Parkokat.

aggtelek.jpg

Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között 1985-ben.

Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3,5 km-re Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom, mely a nemzeti park területén, a Szádvár mellett a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék. A Szögliget melletti Szádvár elhelyezkedésével, környezetével kedvelt célpont a látogatók számára, mivel a várromhoz tanösvény vezet valamint a látvány is csodálatos.

Aggteleki Nemzeti Park honlapja

balaton.jpg

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.

Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként – 2003-ban Európa Diplomás területté vált.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Veszprém és Zala megyékre, a Kis-Balaton védett természeti terület Somogy megyébe átnyúló néhány részére, valamint 2004. év elejétől a Balatoni Üdülőkörzet Somogy megyei területeire terjed ki, mintegy 1 millió hektár nagyságban. A nemzeti parkon kívül az igazgatóság működési területéhez tartozik számos további országos védelem alatt álló természeti terület: 3 tájvédelmi körzet (a Magas-bakonyi TK, a Somló TK és a Mura-menti TK), 27 természetvédelmi terület, valamint ex lege védett területek, illetve értékek (források, lápok, barlangok, víznyelők, kunhalmok, földvárak).

Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja

bukk.jpg

A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába.

A Bükk hazánk átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk, mészkő ormai meghaladják a 800-900 m-es magasságot. Meredek ormai, a „Kövek vonulata”, mély szurdokvölgyei, a Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára. Több endemikus, reliktum, a hazai és nemzetközi viszonylatban ritka faj ismert a Bükkben. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több, mint egynegyede itt található. A hegység forrásbarlangjai az ősember lakóhelyei voltak. A magaslatokon a sáncok, földvárak maradványai, várromok, máshol kolostorromok emlékeztetnek arra, hogy a hegységnek mindig jelentős szerepe volt a történelmi korokban.

Bükki Nemzeti Park honlapja

dunadrava.jpg

Gemenc
A Duna-menti Sárköz területén található Gemenc ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom. Gemenc híres a kiváló gímszarvas és vaddisznó állományairól. Területét átszövik a „fokok”, melyek részben természetes, keskeny csatornák. Ezeken keresztül biztosították hajdan a belső területek elárasztását, mely az erdő és az ott élő gazdálkodók megélhetését segítette.

Béda-Karapancsa
A Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek.

Dráva
A Dráva és mellékfolyóinak árterét, valamint a holtágakat galériaerdők kísérik. A folyó halfaunája rendkívül gazdag, ritka fajok is előfordulnak. A Dráva homok- és kavicspadjainak kiemelkedő jelentőségük van, hiszen ezek a part mentén élő madarak kedvelt tartózkodási és költési helyei. A lefűzött morotvák nádasaiban népes szürkegém, bakcsó, kis kócsag telepek húzódnak meg. A dús lombú erdőkben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek.

A természeti értékek megismerését, az érintetlen vadon élményének átélését a bemutatóközpontok és a változatos, élményt adó programok segítik a gyalogtúráktól a kenutúrákon át a barlangi kalandtúrákig.

Duna-Dráva Nemzeti Park honlapja

dunaipoly.jpg

Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán az egyik legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé.

A nemzeti park e sajátos szépségű hegyvidéki erdők és folyó menti élőhelyek természeti értékeit hivatott megőrizni. A Duna–Ipoly Nemzeti Park hazánk központi térségében, Budapesttől északra terül el, s több helyen érintkezik a magyar–szlovák határral. A nemzeti park egyes részterületei már a főváros közvetlen szomszédságában találhatók. A védett terület alapját az 1978-ban kialakított tájvédelmi körzetek (Pilisi Tájvédelmi Körzet, Börzsönyi Tájvédelmi Körzet) képezték, kiegészítve további értékes és jelentős kiterjedésű tájrészletekkel.

Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja

ferto.jpg

A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.

A nemzeti park mozaikos szerkezetű. Főbb területei a Fertő-táj, a Hanság a Tóközzel, valamint a Répce mente.

A mintegy 309 négyzetkilométeres kiterjedésű Fertő az eurázsiai sós sztyepptavak legnyugatibb tagja; magyar oldalának jelentős része nádas mocsár. A tavon és a tó nádas mocsarában, a Fertőzug szikes tavain valamint a környező vizenyős mocsár- és lápréteken vízi gerinctelenek, halak, kétéltűek, madarak páratlan fajgazdagsága figyelhető meg.

1994 tavaszán az osztrák és a magyar nemzeti park területeinek összekapcsolásával létrejött hazánk első határon átnyúló nemzeti parkja. A védett területek megőrzése azóta a két ország természetvédelmi szakembereinek együttműködésében valósul meg. A védelem nemcsak a káros emberi tevékenység megszüntetésével éri el célját. A pusztán megőrző jellegű természetvédelemmel ellentétben a nemzeti park különböző élőhely-rekonstrukciós intézkedésekkel (irányított legeltetés, kaszálás, nádvágás) biztosítja, illetve javítja az élőhelyek minőségét.

Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja

hortobagy.jpg

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez további 4 Tájvédelmi körzet is hozzátartozik, s 3 megyényi működési területén 6 tájegységi körzetre osztva látja el természetvédelmi feladatait. Vizes élőhelyei nemzetközi védelmét, köztük a Hortobágyi-halastó, az Egyek-pusztakócsi és Kunkápolnási mocsárvilág valamint a Tisza-tó vízfelületeit közel 23 000 ha-os területen a Ramsari Egyezmény is óvja (1979). A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által elsősorban legeltetéssel hasznosított kultúrtáj, mely az ember és a természet „hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája”, s mint ilyen UNESCO kulturális világörökségi helyszín (1999).

Mint „Magyarország legjobb élő hagyományokat ápoló desztinációja”, Kiváló Európai Desztináció (ÉDEN 2008) nemzetközileg is elismert pásztorkultúráját mai napig őrzi. 2011-ben a nemzeti park mintegy 10 ezer hektáros területén jelölték ki Európa harmadik ”nemzetközi csillagoségbolt-parkját”, mely a természetes éjszakai környezet megóvásával a fényszennyezésmentes égbolt látványát és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatását hivatott szolgálni.

Hortobágyi Nemzeti Park honlapja

kiskunsag.jpg

1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.

A változatos élőhelyek sokasága jellemzi a Duna-Tisza köze síkvidéki táját. A Tisza mentén a holtágak, az ártéri erdők, az egykori kubikok és fokok, a Homokhátságon a szélfújta homokbuckások nyílt homoki gyepjei, borókás nyáras erdői, a Turjándikék vízjárta gyepjei, kocsányos-tölgyes erdősztyeppjei, a szikes tavak és szikes puszták és a ma is élő tanyavilág csak a türelmes embereknek mutatja meg igazi titkait.

Kiskunsági Nemzeti Park honlapja

korosmaros.jpg

A Körösök és a Maros ártéri erdői, gyepjei, a holtágak vízivilága alkotja az értékek egyik fő csoportját. A csendes vizek lakói között megtaláljuk a fokozottan védett vidrát, az állandó fészkelő madarak között a fekete gólyát, a rétisast és a barna kányát.

A másik kiemelt élőhely együttes a nagy kiterjedésű pusztákhoz kötődik, ahol a sziki mocsaraktól a sziki tölgyesekig számos ritka társulás fordul elő. A növények közül a volgamenti hérics, a bókoló zsálya és a földbentermő here hazánkban csak a Körös-Maros Nemzeti Parkban él, de botanikai különlegességnek számít az ország legnagyobb vetővirág és őszi csillagvirág állománya, melyek az előző fajokkal együtt szintén jégkorszaki maradványfajnak számít.

A növények mellett természetesen az állatok között is nem egy ritkaság megtalálható, a nyelesszemű légy vagy a dobozi pikkelyes csiga csak itt fordul elő, de a bánáti csiga, a nagy szikibagoly, a magyar tavaszi fésűsbagoly és a sztyepplepke legerősebb hazai állományai is itt találhatók. A nemzeti park madárvilága nemzetközi jelentőségű, számos fészkelő faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, kanalasgém) és őszi-tavaszi vonuló (daru, partimadarak, vadlibák) faj tartozik ebbe a csoportba. Külön kell megemlíteni Európa legnagyobb szárazföldi madárfaját a túzokot, amely a nemzeti park címermadara.

Körös-Maros Nemzeti Park honlapja

orsegi.jpg

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.

E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel, melyet 2002. március 1-én hoztak létre hazánk tizedik nemzeti parkjaként.

Őrségi Nemzeti Park honlapja

Címkék: program, outdoor